12 perc olvasás
A koreai háború 1950. június 25-én kezdődött, és 1953. július 27-én ért véget fegyverszünettel, békeszerződés viszont azóta sem született. Az 1953-as megállapodás csak a hadseregek közti lövöldözést állította le, a béke hivatalos kimondása elmaradt, így a két Korea jogilag ma is hadiállapotban van, a köztük húzódó, nagyjából 4 km széles puffer övezet, a DMZ pedig ennek látható nyoma.
Dél-Koreában leggyakrabban 6·25 전쟁 (yugio jeonjaeng, „a 6-2-5-ös háború”, a kezdés dátuma után) vagy 한국전쟁 (Hanguk jeonjaeng) a neve. Észak-Korea „Hazafias Felszabadító Háborúnak” hívja. Az amerikaiak gyakran „Elfeledett Háborúként” emlegetik. Ugyanarról a konfliktusról van szó, és a mai koreai hírek hátterét jobban megmagyarázza, mint bármelyik másik egyedi esemény.
Fő tanulságok
- A háború 1950. június 25-én kezdődött, öt évvel azután, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió a 38. szélességi körnél kettéosztotta Koreát.
- Az 1953-as fegyverszüneti egyezményt az ENSZ-parancsnokság, az észak-koreai hadsereg és a kínai erők parancsnokai írták alá. Dél-Korea nem írta alá.
- A DMZ nagyjából 4 km széles és körülbelül 250 km (155 mérföld) hosszú. Panmundzsom az egyetlen pont, ahol a két oldal szemtől szemben áll.
- Békeszerződés nélkül a háború jogilag csak szünetel, és ez az egyik oka annak, hogy a dél-koreai férfiak ma is kötelező sorkatonai szolgálatot teljesítenek.
A cikk tartalma
- Mi robbantotta ki a koreai háborút 1950-ben?
- Koreai háború érthetően: az 1950-1953-as események négy szakaszban
- Kik harcoltak a koreai háborúban, és miért állt be Kína?
- Miért ért véget a háború 1953-ban fegyverszünettel?
- Miért nincs békeszerződés a koreai háború után?
- Mi a DMZ, és hogyan működik még ma is a fegyverszünet?
- Véget érhet a koreai háború hivatalosan? Amit tudunk, és amit nem
- Mit jelent a koreai háború a mai Koreának?
- Hol találkozhatsz a koreai háború történetével Koreában és külföldön?
- GYIK
- Mit nézz, olvass és tervezz ezután
- Kapcsolódó cikkek
Mi robbantotta ki a koreai háborút 1950-ben?
A háború egy olyan határral kezdődött, amelyet Koreában senki nem választott. Japán 1910-től 1945-ös vereségéig gyarmatként uralta Koreát. A második világháború végén az Egyesült Államok és a Szovjetunió úgy állapodott meg a japán kapituláció fogadásáról, hogy a félszigetet a 38. szélességi kör mentén kettévágta: északon szovjet, délen amerikai csapatok állomásoztak.
Ideiglenesnek szánták. Nem lett az. A hidegháború elmélyülésével az egységes koreai kormányról szóló tárgyalások zsákutcába futottak, és 1948-ban két rivális állam jött létre: a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) Szöulban Syngman Rhee vezetésével, és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) Phenjanban Kim Ir Szen vezetésével. Mindkettő magát tekintette egész Korea egyetlen törvényes kormányának. Mindkettő ma is így tesz.
Ki kezdte a koreai háborút?
Észak-Korea. 1950. június 25-én a hadserege teljes erejű invázióban lépte át a 38. szélességi kört, és pár napon belül elfoglalta Szöult. Határincidensek már hónapokkal korábban is voltak, de az invázió volt az a lépés, amely a kettéosztott országból háborút csinált. A hidegháború után megnyitott szovjet levéltárak szerint Sztálin jóváhagyta Kim Ir Szen tervét, Mao Ce-tung pedig beleegyezett, hogy támogatja. Észak-Korea hivatalos története ma is azt állítja, hogy a Dél támadott először, ezt a történészek nem fogadják el.
Miért avatkozott be az Egyesült Államok?
Washington az inváziót olyan kommunista terjeszkedésnek értékelte, amelyet meg kell állítani. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa gyorsan felszólította a tagállamokat, hogy segítsék Dél-Koreát, éppen akkor, amikor a Szovjetunió bojkottálta a testületet, és így nem élhetett vétójogával. Ezért harcoltak a Délért egy ENSZ-parancsnokság (UN Command) alatt, amelyet az Egyesült Államok vezetett.
Koreai háború érthetően: az 1950-1953-as események négy szakaszban
A frontvonal az első évben ijesztő sebességgel mozgott fel-alá a félszigeten, aztán megdermedt. A háborút négy szakaszra érdemes bontani.
- Az Észak dél felé tör (1950 júniusától szeptemberig). A dél-koreai és amerikai erőket a délkeleti Puszan körüli kis sarokba szorították vissza, ezt hívják Pusan Perimeternek.
- Az ENSZ észak felé tör (1950 szeptemberétől novemberig). Douglas MacArthur tábornok szeptember 15-i, Incshon melletti (Szöul közelében) kétéltű partraszállása elvágta az észak-koreai utánpótlási vonalakat. Az ENSZ-erők visszavették Szöult, átlépték a 38. szélességi kört, és a kínai határt jelentő Jalu folyó felé nyomultak.
- Kína belép (1950 végétől 1951 tavaszáig). Százezrek, hivatalosan „önkéntesek” özönlöttek át a határon, és visszaszorították az ENSZ-erőket. Szöul 1951 januárjában másodszor is elesett, márciusban pedig visszafoglalták. A főváros addigra négyszer cserélt gazdát.
- Patthelyzet és tárgyalások (1951 közepétől 1953 júliusáig). A front a 38. szélességi kör közelében megállapodott. Két évig brutális csatákat vívtak olyan dombokért, mint a Heartbreak Ridge és a Pork Chop Hill, miközben a tárgyalóasztalnál vitatkoztak.
| Dátum | Esemény | Miért fontos |
|---|---|---|
| 1910-1945 | Japán gyarmatként uralja Koreát | Korea nem rendelkezik saját kormánnyal, amikor Japán kapitulál |
| 1945 augusztusa | Az Egyesült Államok és a Szovjetunió a 38. szélességi körnél kettéosztja Koreát | Az „ideiglenes” vonalból országhatár lesz |
| 1948 | Megalakul Dél-Korea (augusztus) és Észak-Korea (szeptember) | Két állam, mindkettő az egész félszigetet igényli |
| 1950. június 25. | Észak-Korea megtámadja a Délt | Kitör a háború, Szöul napokon belül elesik |
| 1950. szeptember 15. | Incshoni partraszállás | Az ENSZ-erők visszanyerik Szöult, és észak felé indulnak |
| 1950 októbere | Kína belép a háborúba | A háború amerikai-kínai összecsapássá válik koreai földön |
| 1951 áprilisa | Truman elnök felmenti MacArthurt | Washington kizárja a háború Kínára való kiterjesztését |
| 1951 júliusa | Megkezdődnek a fegyverszüneti tárgyalások Kesongban, később Panmundzsomban | Két évig tárgyalnak, miközben a harcok folytatódnak |
| 1953. július 27. | Aláírják a fegyverszünetet Panmundzsomban | A harcok megszűnnek, békeszerződés nincs |
| 1953 októbere | Aláírják az amerikai-dél-koreai kölcsönös védelmi szerződést | Ez az alapja annak, hogy amerikai csapatok ma is Koreában állomásoznak |
| 1954 | A genfi konferencia nem jut megállapodásra a koreai rendezésről | Az akkori idők utolsó komoly kísérlete a békekötésre |

Kik harcoltak a koreai háborúban, és miért állt be Kína?
Az egyik oldalon Dél-Korea és az ENSZ-parancsnokság állt. Tizenhat ország küldött harcoló csapatokat, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Törökország, Ausztrália, a Fülöp-szigetek, Etiópia, Kolumbia és Thaiföld, továbbiak pedig egészségügyi egységeket. A messze legnagyobb külföldi erőt az Egyesült Államok adta.
A másik oldalon Észak-Korea és Kína harcolt, a Szovjetunió fegyverekkel, tanácsadókkal és titokban pilótákkal támogatta őket. Moszkva azért tartotta csendben a szerepét, hogy elkerülje a közvetlen háborút az Egyesült Államokkal.
Miért lépett be Kína a koreai háborúba?
Mao 1949-ben alapított új kormánya magára Kínára nézve fenyegetésnek látta, hogy amerikai csapatok vonulnak a Jalu folyó felé. Peking előre jelezte, hogy beavatkozik, ha az ENSZ-erők átlépik a 38. szélességi kört. Amikor ez megtörtént, Kína a Kínai Népi Önkéntesek néven küldte be csapatait, így hivatalos hadüzenet nélkül harcolhatott az Egyesült Államok ellen.
Hányan haltak meg a koreai háborúban?
Pontosan senki sem tudja, a becslések nagyon eltérnek. A gyakran idézett összesítések körülbelül 3 millió halottat említenek, nagy részük civil volt, az amerikai áldozatok száma nagyjából 36 000. Olyan városok, mint Szöul és Phenjan, nagyrészt elpusztultak, milliók kényszerültek elhagyni otthonukat. A mozgó front miatt sok család a végső határvonal két oldalán maradt, és legtöbbjük soha többé nem látta egymást.
Miért ért véget a háború 1953-ban fegyverszünettel?
1951 közepére mindkét fél belátta, hogy egyik sem nyerhet egyértelműen egy sokkal nagyobb háború nélkül. A júliusban megkezdett tárgyalások célja a harcok leállítása volt, nem Korea jövőjének rendezése. Ezt a feladatot későbbre hagyták.
A tárgyalások két évig húzódtak. A legnagyobb vitapont a hadifoglyok kérdése volt. Az ENSZ fogságában lévő kínai és észak-koreai foglyok közül sokan nem akartak hazatérni, az ENSZ-oldal pedig kitartott amellett, hogy erőszakkal nem lehet visszaküldeni őket. Észak-Korea és Kína eleinte minden fogoly visszaadását követelte. A kompromisszum egy semleges bizottság lett, amely a hazatérést megtagadó foglyokkal foglalkozott.
Két további tényező is segített az egyezség megkötésében: Sztálin 1953 márciusi halála, és az új amerikai elnök, Dwight Eisenhower, aki véget akart vetni a háborúnak. A fegyverszünetet 1953. július 27-én írták alá Panmundzsomban három haderő parancsnokai: az ENSZ-parancsnokság, az észak-koreai Koreai Népi Hadsereg és a Kínai Népi Önkéntesek.
Miért nem írta alá Dél-Korea a fegyverszünetet?
Syngman Rhee elnök ellenezte az olyan megállapodást, amely megosztva hagyja Koreát, és az egyesítésért akart tovább harcolni. Nem írta alá, bár Dél-Korea a tűzszünetet végül követte. Cserébe az Egyesült Államok védelmi szerződést kötött vele, amelyet azon az októberben írtak alá. Dél-Korea hiányzása az aláírók közül ma is számít, ahogy lejjebb látni fogod.
Miért nincs békeszerződés a koreai háború után?
A fegyverszünet katonai parancsnokok közti megállapodás a harcok leállításáról. A békeszerződés kormányok közti politikai megállapodás, amely jogilag lezárja a háborút, és rendezi a határokat meg a kapcsolatokat. Az 1953-as dokumentum előírta, hogy három hónapon belül politikai konferenciát kell tartani a koreai kérdés rendezésére. Ez a konferencia 1954-ben végül összeült Genfben, és meghiúsult, főleg azon, hogyan tartsanak egész Korea területén választásokat, és kivonuljanak-e a külföldi csapatok. Azóta nem írtak alá szerződést.
| Az 1953-as fegyverszünet | Békeszerződés | |
|---|---|---|
| Ki írja alá | Katonai parancsnokok (ENSZ-parancsnokság, Észak-Korea, Kína) | Kormányok |
| Mit tesz | Leállítja a harcokat, demarkációs vonalat és puffer övezetet jelöl ki | Hivatalosan lezárja a háborút, és rendezi a politikai kérdéseket |
| Határ | Katonai vonal, kizárólag szárazföldön | Elfogadott határokat jelölne ki, a tengeren is |
| Mai státusz | Még érvényben van | Soha nem írták alá |
Miért olyan nehéz békét kötni?
Mert egy szerződés választ követelne azokra a kérdésekre, amelyekről a háború szólt. Melyik kormány a törvényes? Dél-Korea alkotmánya az egész félszigetet a saját területének tekinti, Észak-Korea alapító igényei pedig ezt tükrözik. Maradjanak-e amerikai csapatok a Délen? Mi legyen Észak-Korea nukleáris programjával?
És ki írná alá? Észak-Korea régóta közvetlen megállapodást sürgetne az Egyesült Államokkal, Dél-Korea viszont, amely nem írta alá a fegyverszünetet, ragaszkodik hozzá, hogy részese legyen minden békének. Kína csapatai 1958-ra elhagyták Észak-Koreát, de Peking aláíró volt, így az ő szerepe is szóba kerülne.
Mi az a „háború végét kimondó nyilatkozat”?
Politikai kijelentés arról, hogy a háború véget ért. Ez gyengébb a szerződésnél, és önmagában nem váltaná fel a fegyverszünetet. Az ötlet többször előkerült a koreai-koreai diplomáciában. A 2018-as panmundzsomi nyilatkozatban a két Korea vezetői vállalták, hogy a háború végének kinyilvánítására törekednek, és a fegyverszünetet békerendszerré alakítják. Ezt a vállalást nem teljesítették.
Mi a DMZ, és hogyan működik még ma is a fegyverszünet?
A fegyverszünet katonai demarkációs vonalat (Military Demarcation Line) jelölt ki nagyjából ott, ahol 1953-ban a front állt. Ez a vonal a régi 38. szélességi körhöz képest szögben húzódik át a félszigeten: nyugaton alatta, keleten fölötte fut. Mindkét fél 2 km-re húzódott vissza tőle, így jött létre a demilitarizált övezet (DMZ): nagyjából 4 km széles és körülbelül 250 km hosszú.
A név félrevezető. Maga a DMZ elvileg nehézfegyverektől mentes, de mindkét oldalán a föld a világ legsűrűbben felfegyverzett határai közé tartozik, kerítésekkel, aknákkal és őrtornyokkal. Mivel évtizedek óta nem járhat ott senki, egyes részei véletlenül vadonélő-rezervátummá váltak.
Mi az a Panmundzsom (Panmunjom)?
Panmundzsom az a falu, ahol a fegyverszünetet aláírták, a ott található Közös Biztonsági Terület (Joint Security Area, JSA) pedig az egyetlen hely a DMZ-ben, ahol a két oldal katonái látótávolságon belül állnak egymással szemben. A híres kék barakkok a demarkációs vonalon ülnek. Itt zajlottak katonai tárgyalások, hadifogolycserék és koreai-koreai csúcstalálkozók, köztük a 2018-as, amely a panmundzsomi nyilatkozathoz vezetett.
Ki tartja életben a fegyverszünetet?
A fegyverszünet felállított egy Katonai Fegyverszüneti Bizottságot (Military Armistice Commission) a megsértések kezelésére, és egy Semleges Nemzetek Felügyelő Bizottságát (Neutral Nations Supervisory Commission), amelyet Svédország, Svájc, Lengyelország és Csehszlovákia alkotott. Az ENSZ-parancsnokság, amelyet ma is egy amerikai tábornok vezet, a déli oldal aláírója. Az észak-koreai állami média, a KCNA, időnként bejelentette, hogy az ország már nem érzi magát kötve a fegyverszünethez. Ezek Észak-Korea saját kijelentései, a megállapodás déli oldali gépezete pedig tovább működik.
Mi a helyzet a tengeri határral?
A fegyverszünet tengeri határvonalról nem döntött. Az ENSZ-parancsnokság a háború után meghúzta az Északi Határvonalat (Northern Limit Line) a Sárga-tengeren, Észak-Korea pedig vitatja azt. Ez a rés magyarázza, hogy 1953 óta a legsúlyosabb összecsapások egy része a tengeren zajlott, nem a DMZ-nél.
Véget érhet a koreai háború hivatalosan? Amit tudunk, és amit nem
Amit tudunk
- Az 1953. július 27-i fegyverszünet ma is a félszigeti tűzszünet jogi alapja.
- Az érintett kormányok egyike sem írt alá békeszerződést.
- A két Korea írt alá politikai vállalásokat a megbékélésről és a békéről, köztük az 1991-es Alapmegállapodást és a 2018-as panmundzsomi nyilatkozatot, de ezek nem váltották fel a fegyverszünetet.
- Az Egyesült Államok és Dél-Korea az 1953-as kölcsönös védelmi szerződés alapján szövetséges.
Amit nem tudunk
- Ki írná alá a végleges szerződést: csak a két Korea, vagy az Egyesült Államok és Kína is.
- Először Észak-Korea nukleáris fegyvereivel kellene-e foglalkozni, és hogyan.
- Mi lenne az ENSZ-parancsnoksággal és a Koreában állomásozó amerikai erőkkel egy békekötés után.
- Lemondana-e bármelyik Korea hivatalosan az egész félszigetre vonatkozó igényéről.
Ezek a megválaszolatlan kérdések magyarázzák, miért bukkan fel újra és újra, majd akad el a „koreai háború lezárásáról” szóló beszéd. A háború eredeti kérdését, hogy egy Korea legyen vagy kettő, soha nem döntötték el. Ha azt szeretnéd megérteni, hogyan kezelte ezt a kérdést Észak-Korea vezetése három nemzedéken át, olvasd el magyarázatunkat arról, hogyan örökítette tovább a hatalmat a Kim család.

Mit jelent a koreai háború a mai Koreának?
Szöulban sétálva a háború könnyen elkerüli a figyelmed. Mégis ott van, olyan módokon, amelyeket a külföldiek gyakran nem kötnek össze 1953-mal.
- Sorkatonai szolgálat. Dél-Korea a legtöbb férfitől katonai szolgálatot követel, ez egyenes következménye annak, hogy egy lezáratlan frontvonal túloldalán áll egy hadsereg. Ezért hallani arról, hogy K-pop idolok és sportolók bevonulnak.
- Amerikai csapatok. Amerikai erők a háború óta állomásoznak Dél-Koreában az 1953-as védelmi szerződés alapján.
- Szétszakadt családok. Koreaiak milliói szakadtak szét a háború miatt. 2000 óta a két kormány időnként családegyesítő találkozókat tartott, de ezek a kapcsolatok állásától függenek, és az a nemzedék, amely emlékszik a megosztottság előtti életre, kihal.
- Az eltűntek keresése. Sok ország katonáinak földi maradványait ma is keresik egykori csatatereken, a DMZ-n belül is.
- Két rendszer, egy nép. A hetven évnél hosszabb megosztottság két nagyon különböző társadalmat hozott létre. Az észak-koreai mindennapokról szóló írásunkból látszik, mennyire eltávolodtak egymástól.
A külföldi olvasónak a befejezetlen háború szolgál háttérként szinte minden észak-koreai főcímhez: rakétakísérletekhez, szankciókhoz, jönnek-mennek a csúcstalálkozók. Ha azt olvasod, hogy egy csúcs „véget vethet a koreai háborúnak”, valójában azt értik alatta, hogy az 1953-as fegyverszünetet politikai rendezés váltaná fel, ez a lépés 1954 óta várat magára.
Hol találkozhatsz a koreai háború történetével Koreában és külföldön?
Ha látni szeretnéd a háborút, nem csak olvasni róla, ezek a helyek jó munkát végeznek. A nyitvatartás, a foglalási szabályok és a díjak változnak, ezért indulás előtt nézd meg az egyes helyek hivatalos oldalát.
- Koreai Háborús Emlékmúzeum (전�쟁기념관), Szöul. Nagy múzeum Jongszanban, részletes koreai háborús termekkel, tankok és repülőgépek szabadtéri kiállításával, valamint emlékfallal, amely a halottak nevét sorolja, az ENSZ-katonákét is. Jó félnapos kezdés.
- ENSZ Emlékpark Koreában (재한유엔기념공원), Puszan. Az ENSZ-parancsnokság számos országból érkezett katonáinak temetője, csendes és megrendítő állomás, ha dél felé tartasz. Párosítsd Puszan útikalauzunkkal.
- DMZ-helyszínek Szöultól északra. A túrák általában érintik az Imjingak parkot, a Dora-megfigyelőt és a Harmadik Beszivárgási Alagutat, amelyet az Észak ásott, a Dél pedig az 1970-es években fedezett fel. Egyes helyekre személyazonosság-ellenőrzés kell, és csak engedélyezett túrákkal látogathatók.
- Koreai Háborús Veteránok Emlékműve, Washington, DC. A National Mallon áll, őrjáratozó katonák szobraival. Sok más ENSZ-parancsnoksági országnak is van saját emlékműve.
GYIK
Még tart a koreai háború?
A harcok 1953. július 27-én megszűntek, de a háború hivatalosan nem ért véget. A fegyverszünet katonai parancsnokok közti tűzszünet, békeszerződés pedig nem váltotta fel. Ezért mondják az Északról és a Délről gyakran, hogy „technikailag még háborúban állnak”.
Ki nyerte a koreai háborút?
Egyik fél sem érte el a célját. Észak-Korea nem tudta erőszakkal egyesíteni a félszigetet, az ENSZ-oldal pedig nem tudta egyesíteni az északra vonulás után. A végső vonal közel ahhoz a helyhez került, ahol a háború kezdődött, és mindkét Korea a maga módján emlékezik meg a fegyverszünetről: Észak-Korea július 27-ét „Győzelem Napjaként” ünnepli.
Miért hívják a koreai háborút elfeledett háborúnak?
Az Egyesült Államokban a második világháború és a vietnami háború közé esett, egyértelmű győzelem nélkül ért véget, és kevesebb közfigyelmet kapott, mint bármelyik másik. A veteránok és történészek ezt a becenevet azért karolták fel, hogy szembeszálljanak az elhanyagolással. Koreában, ahol a háború minden családot formált, szó sincs elfelejtésről.
Mi a különbség a 38. szélességi kör és a DMZ között?
A 38. szélességi kör az a szélességi vonal, amely mentén az Egyesült Államok és a Szovjetunió 1945-ben kettéosztotta Koreát. A DMZ ehelyett az 1953-as frontvonalat követi, amely szögben metszi a 38. szélességi kört. Az emberek ma is lazán a „38. szélességi kört” értik a koreai-koreai határ alatt.
Miért nem lett békeszerződés a koreai háború végén?
Az 1954-es genfi konferencia, amelynek politikai rendezést kellett volna hoznia, a választásokon és a külföldi csapatokon bukott meg. Azóta az alapvető viták, köztük hogy melyik kormány törvényes, az amerikai csapatok és Észak-Korea nukleáris programja, elérhetetlen közelségben tartják a szerződést. Az is bonyolítja a helyzetet, hogy Dél-Korea nem írta alá a fegyverszünetet, így nem világos, ki írna alá egy békét.
Meglátogathatják a turisták a DMZ-t?
Igen, egyes részeit, engedélyezett túrákkal, amelyek általában Szöulból indulnak, és útlevelet követelnek. A panmundzsomi Közös Biztonsági Területre a legszigorúbb a belépés, és előzetes figyelmeztetés nélkül felfüggeszthető. A pillanatnyi szabályokért nézd meg a hivatalos túraszervezőket vagy a Koreai Idegenforgalmi Szervezetet.
Mit nézz, olvass és tervezz ezután
Ha filmen szeretnéd látni a történetet, a koreai mozi sok oldalról feldolgozta a háborút: a Taegukgi (2004) két, a háborúba besorozott testvért követ, a Welcome to Dongmakgol (2005) mindkét oldal katonáit egy hegyi faluba veti, a The Front Line (2011) a patthelyzet utolsó csatáiban játszódik, Park Chan-wook Joint Security Area (2000) című filmje pedig thriller a panmundzsomi katonákról, évtizedekkel később. Az elérhetőség országonként eltér, ezért nézd meg a JustWatch oldalát vagy a streamingszolgáltatódat.
Olvasnivalónak Bruce Cumings The Korean War: A History című műve rövid, véleményes beszámoló a háború koreai gyökereiről, David Halberstam The Coldest Winter című könyve pedig mélyen tárgyalja az amerikai oldalt. Utat tervezel? Szánj egy fél napot a Koreai Háborús Emlékmúzeumra, egy másikat egy DMZ-túrára, és úgy érted majd meg a félsziget térképét, ahogy egyetlen cikk sem tudja megmutatni.
Kapcsolódó cikkek
Sources k-korea.blog
Az árak, a nyitvatartás és az elérhetőség változhat. Vásárlás vagy utazás előtt nézd meg a hivatalos oldalt.




![[our bank] Masikryong North Korea Ski Resort (12299601295)](https://k-korea.blog/wp-content/uploads/2026/11/kim-jong-un-daughter-skiing-photos-cover-3-768x403.jpg)

