12 perc olvasás
Miért szakadt ketté Korea? 1945-ben az USA és a Szovjetunió kettévágta a 38. szélességi körnél. A vonalat eredetileg csak a japán kapituláció átvételéhez húzták meg, de 1948-ra két rivális államot, 1950 és 1953 között pedig háborút hozott. A háború fegyverszünettel ért véget, békeszerződést azóta sem írtak alá.
Ez a történet magyarázza a mai Korea sok sajátosságát: miért sorkatonák a dél-koreai férfiak, miért állomásoznak amerikai csapatok délen, és miért van a világ egyik legerősebben őrzött határán egy nagyjából 4 km széles sáv.
Fő tudnivalók
- Két amerikai hadsereg-tiszt jelölte ki 1945 augusztusában a 38. szélességi kört ideiglenes választóvonalnak, a Szovjetunió pedig elfogadta.
- 1948-ban két kormány alakult: a Koreai Köztársaság délen augusztus 15-én, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság északon szeptember 9-én.
- A koreai háború 1953. július 27-én fegyverszünettel állt le. Békeszerződés nem született, így a két Korea technikailag ma is hadiállapotban van.
- A DMZ (demilitarizált övezet) nagyjából 250 km (155 mérföld) hosszan szeli át a félszigetet, és körülbelül 4 km (2,5 mérföld) széles.
Miért osztották ketté Koreát a 38. szélességi körnél?
Japán 1910 és 1945 között gyarmatként uralta Koreát (a japán megszállásról szóló összefoglalónk ezt a 35 évet mutatja be). 1945 augusztusára Japán veszített a csendes-óceáni háborúban. A Szovjetunió augusztus 8-án üzent hadat Japánnak, és a szovjet csapatok pár napon belül benyomultak a Koreai-félsziget északi részére.
Washingtonnak nem voltak erői a közelben, és meg akarta akadályozni, hogy a szovjetek az egész félszigetet elfoglalják. Augusztus 10-ről 11-re virradó éjszaka két amerikai tisztet, Charles Bonesteel ezredest és Dean Rusk őrnagyot (aki később az USA külügyminisztere lett) kértek meg, hogy javasoljon egy vonalat. Egy National Geographic-térkép alapján a 38. szélességi kört választották. Ez nagyjából kettéosztotta az országot, és Szöult, a fővárost az amerikai zónába helyezte. Sztálin beleegyezett.
Japán 1945. augusztus 15-én jelentette be a kapitulációt. A koreaiak ezt a napot Gwangbokjeolnak (광복절, szó szerint „a fény visszatérésének napja”) hívják, és Dél-Koreában ma is nemzeti ünnep. Az amerikai csapatok szeptemberben érkeztek meg délre.
Ideiglenesnek szánták a 38. szélességi kört?
Igen. A terv egyszerű volt: a szovjet csapatok a vonaltól északra, az amerikaiak délre veszik át a japán kapitulációt. A koreaiakat senki nem kérdezte meg.
A vonal tartományokon, folyókon, utakon, vasútvonalakon és családi földeken vágott át. Mindenki arra számított, hogy eltűnik, ha Koreának lesz saját kormánya. Nem tűnt el.
Hogyan lett egy Koreából két ország 1948-ban?
1945 decemberében az USA, a Szovjetunió és Nagy-Britannia Moszkvában ülésezett, és gyámságot javasolt: a félsziget nemzetközi felügyelet alá került volna legfeljebb öt évre, a teljes függetlenség előtt. A 35 éves gyarmati uralom után sok koreai ezt újabb megszállásnak érezte, és délen tüntetések törtek ki.
Az amerikai-szovjet vegyes bizottság 1946-ban és 1947-ben is tárgyalt egy közös ideiglenes kormány felállításáról, eredmény nélkül. A két megszállási zóna ekkor már a saját rendszerét építette.
- Északon a szovjet hatóságok Kim Il Sunggal számoltak, aki egykori japánellenes gerillaharcos volt, és a háború éveit a Szovjetunióban töltötte. Az 1946-os földreform elvette a földbirtokosoktól a birtokokat, és újraosztotta őket.
- Délen amerikai katonai kormányzat irányított, a vezető politikussá pedig Syngman Rhee vált, az Egyesült Államokban tanult függetlenségi aktivista és kemény antikommunista.
1947-ben az USA az ENSZ elé vitte az ügyet, amely egész Koreára kiterjedő választásokat sürgetett. A szovjet fél nem engedte be az ENSZ-bizottságot északra, így a szavazást 1948. május 10-én csak délen tartották meg. A Koreai Köztársaságot (대한민국, Daehan Minguk) 1948. augusztus 15-én kiáltották ki, Rhee elnökkel. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (조선민주주의인민공화국), röviden DPRK 1948. szeptember 9-én követte, Kim Il Sung vezetésével.
A két állam ma is másképp nevezi Koreát. Délen Hangukot (한국) mondanak, északon Joseont (조선), az utolsó koreai dinasztia után. Mindkettő magát tartotta a teljes félsziget egyetlen törvényes kormányának, és ez a követelés ma is a konfliktus gyökere. A szovjet csapatok 1948 végén elhagyták az északi részt, az amerikaiak többsége 1949 közepére távozott délről. A háború előtti évek is erőszakosak voltak: a Jeju-szigeten 1948 áprilisában kezdődött felkelés és az utána következő megtorlás civilek tízezreinek életét követelte.
Mi történt a koreai háborúban (6·25 전쟁)?
1950. június 25-én észak-koreai erők teljes körű invázióval lépték át a 38. szélességi kört. A dél-koreaiak a dátum után ma is „6·25-nek” (yugio) hívják a háborút. Szöul napokon belül elesett.
A Szovjetunió akkoriban bojkottálta az ENSZ Biztonsági Tanácsát, így a testület felhívhatta a tagállamokat a Dél védelmére. Amerikai vezetésű ENSZ-parancsnokság alakult, és 16 ország küldött harci egységeket. A nyár végére a dél-koreai és ENSZ-erők Puszan kikötőváros körüli kis területre szorultak vissza, ez a puszani védőgyűrű (Pusan Perimeter).
A háború ezután ide-oda hullámzott a félszigeten:
- 1950. szeptember 15.: Douglas MacArthur tábornok incshoni partraszállása, Szöultól nyugatra, elvágta az észak-koreai utánpótlási vonalakat. Az ENSZ-erők visszafoglalták Szöult, és a 38. szélességi körön túl, a kínai határon futó Yalu folyó felé nyomultak.
- 1950 októbere: Kína több százezer katonával lépett be a háborúba, hivatalos nevükön „Kínai Népi Önkéntesek”, és visszaszorította az ENSZ-erőket délre.
- 1951 januárja: Szöul ismét elesett. A háború alatt négyszer cserélt gazdát.
- 1951 közepétől: A front a 38. szélességi kör közelében, nagyjából a kiinduló helyzetnél állapodott meg, a fegyverszüneti tárgyalások pedig két évig húzódtak, főként a hadifoglyok visszaadása miatt.
Ki kezdte a koreai háborút?
Az 1990-es években megnyílt szovjet levéltárakkal dolgozó történészek azt találták, hogy Kim Il Sung Sztálin jóváhagyásával és Mao Ce-tung támogatásával tervezte meg az inváziót. Észak-Korea hivatalos álláspontja, amelyet állami hírügynöksége, a KCNA (Korean Central News Agency) is ismételget, hogy az USA és Dél-Korea támadott először. Phenjan a konfliktust „Hazafias Felszabadító Háborúnak” nevezi.
Hányan haltak meg a koreai háborúban?
A becslések erősen eltérnek, de a halottak száma katonákat és civileket együtt számolva milliós nagyságrendű, sok történész nagyjából hárommillióra teszi. Körülbelül 36 000 amerikai katona vesztette életét. Az USA-ban gyakran „elfeledett háborúként” emlegetik. Koreában milliós nagyságú szétszakadt család maradt utána, az úgynevezett isan gajok (이산가족), akik elszakadtak a másik oldalon élő rokonaiktól.
Háborúban áll még Észak- és Dél-Korea?
Technikailag igen. A harcok a koreai fegyverszüneti megállapodással szűntek meg, amelyet 1953. július 27-én írtak alá Panmindzsonban az ENSZ-parancsnokság, a Koreai Néphadsereg és a Kínai Népi Önkéntesek képviselői. A fegyverszünet hadseregek közötti tűzszünet. Nem békeszerződés, és azt a politikai kérdést sem rendezi, hogy ki kormányozza Koreát.
Dél-Korea nem írta alá. Syngman Rhee elnök ellenzett minden olyan fegyverszünetet, amely megosztva hagyja az országot. Az 1954-es genfi békekonferencia megállapodás nélkül zárult, és azóta sem született békeszerződés.
A következmények ma is látszanak. Az 1953-ban aláírt amerikai-dél-koreai kölcsönös védelmi szerződés miatt állomásoznak ma is amerikai csapatok délen. Észak-Korea 1961-ben saját szövetségi szerződést kötött Kínával. Ez az oka annak is, hogy szinte minden munkaképes dél-koreai férfi katonai szolgálatot teljesít, amiről a koreai sorkatonai szolgálatról szóló magyarázónk részletesen ír.
Próbálták már hivatalosan lezárni a háborút?
Többször is. A 2018-as panmindzsoni nyilatkozatban a két Korea vezetői vállalták, hogy a fegyverszünetet békerendszerré alakítják. A „háború végét kimondó nyilatkozat” gondolata azóta felbukkan és eltűnik, a fegyverszünet pedig ma is a tűzszünet jogi alapja.
Mi a DMZ (비무장지대), és hogyan működik?
A koreai demilitarizált övezet, röviden DMZ egy puffersáv, amely a katonai demarkációs vonal (MDL) mindkét oldalán 2 km mély. Az MDL az a vonal, ahol a két hadsereg a fegyverszünet hatálybalépésekor állt. Így az övezet nagyjából 4 km széles és körülbelül 250 km hosszú, tengertől tengerig.
Az MDL nem azonos a 38. szélességi körrel. Szögben fut: nyugaton a szélességi körtől délre, ahol a régi Kesong város Észak-Koreához került, keleten pedig északra tőle. A névvel ellentétben a világ egyik legerősebben katonásított helyéről van szó, aknamezőkkel, kerítésekkel és őrtornyokkal mindkét oldalon.
- Panmindzson és a közös biztonsági terület (JSA): a fegyverszüneti falu, ahol az egyezményt aláírták. Kék tárgyalóépületei áthúzódnak a vonalon, a két oldal katonái pár méterre állnak egymástól.
- Behatoló alagutak: Dél-Korea az 1970-es évek óta négy, északról a DMZ alatt ásott alagutat talált. Az 1978-ban felfedezett Harmadik Alagút ma turistaállomás.
- A tengeri határ: a fegyverszünet nem rögzített tengeri vonalat. A Sárga-tengeren az ENSZ-parancsnokság által meghúzott északi határvonalat (NLL) Észak-Korea vitatja, és halálos összecsapások színtere volt.
- Élővilág: mivel az emberek évtizedek óta nagyrészt távol maradnak, az övezet ritka fajok, például a mandzsúriai daru menedéke lett.
38. szélességi kör és DMZ: mi a különbség?
| Vonal | Mi ez | Mikor határozták meg | Ki határozta meg | Ez a határ ma? |
|---|---|---|---|---|
| 38. szélességi kör (38선, sampalseon) | Szélességi kör, amellyel az amerikai és szovjet megszállási zónát választották el | 1945 augusztusa | Amerikai tisztek, a Szovjetunió elfogadta | Nem, csak történelmi jelzés |
| Katonai demarkációs vonal (MDL) | A két hadsereg közötti tényleges tűzszüneti vonal | 1953. július 27. | A fegyverszünet aláírói | Igen, szárazföldön |
| DMZ | Az MDL köré rendezett 4 km-es puffersáv | 1953. július 27. | A fegyverszünet aláírói | Igen, a határ körüli övezet |
| Északi határvonal (NLL) | Tengeri határ a Sárga-tengeren | Az 1953-as fegyverszünet után | ENSZ-parancsnokság | A Dél érvényesíti, az Észak vitatja |
Korea megosztottságának idővonala: fontos dátumok 1945 óta
| Dátum | Mi történt |
|---|---|
| 1910 | Japán annektálja Koreát |
| 1945 augusztusa | Szovjet csapatok lépnek be északra, az USA a 38. szélességi kört javasolja |
| 1945. augusztus 15. | Japán kapitulál, Korea felszabadul |
| 1945 decembere | A moszkvai konferencia legfeljebb ötéves gyámságot javasol |
| 1948. május 10. | ENSZ-felügyelettel választást tartanak, csak délen |
| 1948. augusztus 15. | Szöulban kikiáltják a Koreai Köztársaságot |
| 1948. szeptember 9. | Phenjanban kikiáltják a DPRK-t |
| 1950. június 25. | Észak-Korea megtámad, kitör a koreai háború |
| 1950. szeptember 15. | Incshoni partraszállás |
| 1950 októbere | Kína belép a háborúba |
| 1953. július 27. | Panmindzsonban aláírják a fegyverszünetet |
| 1972. július 4. | Első koreaközi közös nyilatkozat az egyesítés alapelveiről |
| 1985 | Az első szétszakadt családi találkozók |
| 1991 szeptembere | Mindkét Korea belép az ENSZ-be |
| 2000 júniusa | Az első koreaközi csúcstalálkozó Phenjanban |
| 2006 | Észak-Korea végrehajtja első nukleáris kísérletét |
| 2018. április 27. | Panmindzsoni csúcs és nyilatkozat |
| 2018 júniusa | Az első amerikai-észak-koreai csúcs Szingapúrban |
| 2024 | Észak-Korea a KCNA szerint felhagy az újraegyesítés céljával |
Miért nem egyesült újra Korea?
Több mint hetven év elteltével az akadályok inkább szerkezetiek, mint érzelmiek. Többségük egy problémára vezethető vissza: egyik állam sem olvadhat bele a másikba anélkül, hogy megszűnne létezni.
Két rendszer, amely nem olvasztható össze egyszerűen
Észak-Korea egypárti állam, amelyet ugyanannak a családnak három nemzedéke vezetett: Kim Il Sung, Kim Jong Il és Kim Jong Un. Dél-Korea az 1987-es tömeges tüntetések után vált demokráciává, azóta választásokon cserél kormányt. Mindkét alkotmány az egész félszigetre tart igényt, így bármilyen egyesítés azt jelentené, hogy az egyik rendszer felszívja a másikat, vagy létrejön egy szövetségi forma, amelyet eddig senki sem tudott megtervezni.
Atomfegyverek és biztonság
Észak-Korea 2006 óta hajt végre nukleáris kísérleteket, arzenálját pedig a fennmaradása garanciájaként mutatja be. Az USA és Dél-Korea a denuklearizálást szabta feltételül a normális viszonyhoz. Ez a patthelyzet minden tárgyalási fordulót túlélt, köztük a Trump-Kim csúcstalálkozókat is: Szingapúrban 2018-ban és Hanoiban 2019-ben, utóbbi megállapodás nélkül ért véget.
Szomszédok, akiknek tétjük van
Kína, Észak-Korea szerződéses szövetségese, régóta pufferként tekint az Északra az amerikai erők és a saját határa között. Az USA-nak szövetsége és bázisai vannak délen, Japánnak és Oroszországnak pedig saját érdekei. Az egyesített Korea átrajzolná Északkelet-Ázsia biztonsági térképét, ezért a külső hatalmak óvatosak minden gyors változással szemben.
Mennyibe kerülne áthidalni a szakadékot?
Dél-Korea a világ egyik jelentős gazdasága, Észak-Korea pedig az egyik legszegényebb. Az 1990-es német újraegyesítés a szokásos hivatkozási pont, de a kelet- és nyugat-német különbség sokkal kisebb volt, mint a két Korea közötti. Sok dél-koreai attól tart, hogy ki fizetné a számlát.
A párbeszéd, amely elakadt
Valódi kísérletek voltak. Kim Dae-jung dél-koreai elnök „napfény politikája” (Sunshine Policy) a megbékélésre épült, és 2000-ben az első csúcstalálkozóhoz vezetett. Közös projektek követték: turistautak az északi Kumgang-hegyre (2008-ban felfüggesztették) és a Kesong Ipari Komplexum, ahol dél-koreai cégek észak-koreai munkásokat foglalkoztattak, amíg 2016-ban be nem zárt. 2018-ban Kim Jong Un és Moon Jae-in elnök három csúcsot tartott. 2020 júniusában Észak-Korea felrobbantotta a kesongi koreaközi összekötő irodát.
Az Észak megváltoztatta az álláspontját
2024-ben az észak-koreai állami média (KCNA) azt közölte, hogy Kim Jong Un a Délt külön, ellenséges államnak nevezte, az újraegyesítéssel foglalkozó hivatalokat pedig megszüntetik. Phenjan évtizedekig használta a végső újraegyesítés nyelvezetét, így ez a hivatalos álláspont jelentős fordulata volt.
Hogyan látják ma az egyesítést a dél- és az észak-koreaiak?
Dél-Koreában az egyesítés hivatalos politika. Egyesítési minisztérium működik, és a cél az alkotmányban is szerepel. A vélemények életkor szerint jócskán eltérnek.
Az idősebb koreaiak, főleg azok, akiknek rokonai vannak északon, gyakran befejezetlen családi ügyként kezelik. A fiatalabb dél-koreaiak gazdag demokráciában nőttek fel, nagyobb eséllyel tekintenek az Északra idegen országként, és a költségekre meg a biztonságra figyelnek. A Szöuli Nemzeti Egyetem Béke- és Egyesítéstanulmányok Intézetének éves felmérései évek óta követik ezt a változást. A friss számokért nézd meg legújabb jelentését.
A szétszakadt családoknak fogy az idejük. A kormány szervezte találkozók 1985-ben kezdődtek, 2000 után időnként megismétlődtek, de sok jelentkező úgy halt meg, hogy nem láthatta szeretteit. Több mint 30 000 észak-koreai telepedett le délen. Egy Hanawon nevű állami beilleszkedési központon mennek át, és sokan azt mondják, hogy a dél-koreai élethez alkalmazkodni nehezebb, mint várták.
Az észak-koreaiak magánvéleményét jóval nehezebb megismerni. Az információ szigorúan ellenőrzött (lásd, hogyan működik Észak-Korea zárt internete), független közvélemény-kutatás nincs, a elhagyók tanúvallomásai pedig pillanatképet adnak, de nem reprezentatív képet. Ami megfigyelhető, az a hivatalos vonal, és 2024 óta ez a vonal a KCNA beszámolói szerint eltávolodott az újraegyesítéstől.
A kultúra a két oldal között áll. Dél-Korea filmjei és sorozatai, például Park Chan-wook Joint Security Area (2000) című filmje és a Crash Landing on You (A szerelem földjére zuhanva) sorozat emberi arcot adtak a határnak a külföldi nézők számára. Mindkettő fikció, de a külföldi nézők gyakori kiindulópontja.
Meg lehet látogatni a DMZ-t Szöulból?
Igen. A DMZ Szöul egyik legnépszerűbb egynapos kirándulása, autóval nagyjából egy órányira északra. A legtöbben szervezett túrát foglalnak, mert a vonal közelében a terület nagy része katonai ellenőrzés alatt áll, és civilek csak kísérettel léphetnek be.
- Imjingak: az Imjin folyó melletti park a Szabadság híddal és a szétszakadt családok emlékműveivel. Túra nélkül is elérhető.
- Dora-megfigyelő: hegytetői kilátó, ahonnan tiszta időben Észak-Koreába lehet látni.
- A Harmadik Alagút: az egyik behatoló alagút, amelybe egy szakaszon be lehet sétálni.
- Dorasan állomás: a jövőbeli koreaközi vonalhoz épített vasútállomás.
- Panmindzson és a JSA: a legkeresettebb állomás. A túrák a biztonsági helyzettől függően nyitnak és zárnak.
- Terület
- Paju, Gyeonggi tartomány, Szöultól északra
- Legközelebbi állomás
- Imjingang állomás (Gyeongui-Jungang vonal) az Imjingakhoz
- Szükséges idő
- Fél nap Imjingakhoz; egy egész nap a vezetett túrára, a Harmadik Alagúttal és a Dora-megfigyelővel
- Indulás előtt
- a nyitvatartást, a díjakat és a túrák állapotát nézd meg a hivatalos oldalon
GYIK
Miért van Korea észak–dél megosztva?
1945-ben az USA és a Szovjetunió a 38. szélességi körnél vágta ketté Koreát, hogy átvegye a japán kapitulációt. A két megszállási zóna 1948-ban rivális kormányt hozott létre. Az 1950 és 1953 közötti koreai háború nem egyesítette erővel az országot, a tűzszüneti vonalból pedig a mai határ lett.
Ki húzta meg a határt Észak- és Dél-Korea között?
Két amerikai tiszt, Charles Bonesteel és Dean Rusk javasolta a 38. szélességi kört 1945 augusztusában egy National Geographic-térkép alapján, és a Szovjetunió elfogadta. A mai határ már egy másik vonal: az 1953-as fegyverszünet által kijelölt katonai demarkációs vonal.
Technikailag még háborúban áll Észak- és Dél-Korea?
Igen. Az 1953-as fegyverszünet leállította a harcokat, de békeszerződést soha nem írtak alá. A vezetők 2018-ban vállalták, hogy békerendszer felé dolgoznak, de a fegyverszünet továbbra is a tűzszünet jogi alapja.
Meglátogathatják egymást az észak- és dél-koreaiak?
Szabadon nem. A hétköznapi emberek kormányzati engedély nélkül nem léphetik át a határt, nem telefonálhatnak és nem írhatnak egymásnak, az észak-koreaiakra pedig engedély nélküli érintkezésért súlyos büntetés vár. Korlátozott csere, például családi találkozók és közös projektek egyes időszakokban megvalósultak, máskor leálltak.
Az USA és a Szovjetunió okozta Korea megosztottságát?
A kezdeti kettéosztás amerikai és szovjet döntésekből fakadt, a koreaiak megkérdezése nélkül. A koreai politikai rivalizálás, a két külön állam 1948-as megalapítása és az azt követő háború tette a ideiglenes vonalat tartóssá. A legtöbb történész ezek együttes eredményének tekinti.
Egyesül valaha Észak- és Dél-Korea?
Senki sem tudhatja. Dél-Korea hivatalos politikája továbbra is a békés egyesítést támogatja. Észak-Korea a KCNA szerint 2024-ben felhagyott az újraegyesítés céljával. Nagy akadályok maradnak: az atomfegyverek, a gazdasági szakadék és a szomszédos hatalmak érdekei.
Mire figyelj legközelebb a Koreai-félszigeten?
Néhány jel megmutatja, merre mozdulnak a dolgok.
- Észak-Korea „két állam” vonala: hogy Phenjan továbbra is külön, ellenséges országként kezeli-e a Délt a jogban és a szimbólumokban. A Wall Street Journal beszámolója szerint Kim Jong Un átalakította Észak-Korea zászlaját, lecserélve a szovjet korszakból származó változatot.
- Amerikai-észak-koreai diplomácia: hogy a 2018-as és 2019-es csúcsok után folytatódnak-e a vezetői szintű tárgyalások. A DW megvizsgálta, valószínű-e újabb Trump-Kim egyeztetés.
- Kínai kapcsolatok: az NK News beszámolt arról, hogy Észak-Korea egy tisztviselő látogatásával erősíti a kapcsolatait a Kínai Kommunista Párttal. Peking szerepe formálja majd az esetleges jövőbeli rendezést.
- Szétszakadt családok: hogy újraindulnak-e a találkozók, mielőtt elfogynak az első nemzedékhez tartozó jelentkezők. Dél-Korea Egyesítési Minisztériuma hivatalos tájékoztatást tesz közzé.
- Minden év július 27-e: a fegyverszünet évfordulója, amikor mindkét fél megismétli álláspontját a háborúról és a soha el nem jött békéről.
Ha a határt saját szemeddel szeretnéd látni, kezdd Imjingakkal, és foglalás előtt nézd meg a VisitKorea oldalán a túrák aktuális állapotát.
Kapcsolódó cikkek
Sources k-korea.blog · news.google.com
Az árak, a nyitvatartás és az elérhetőség változhat. Vásárlás vagy utazás előtt nézd meg a hivatalos oldalt.