11 perc olvasás
Észak-Korea éjszaka szinte teljesen sötét az űrből, egy 2014-es ISS-fotón csak Phenjan világít. Az ok egyszerű, és azóta sem változott: az ország nem termel és nem juttat el elég áramot, a meglévő mennyiség pedig először a fővárosba, a hadsereghez és a kiemelt iparhoz kerül. Ez az egyetlen kép lett a legrövidebb magyarázat a két Korea közötti szakadékra. Egyben az egyik leggyakrabban félreértett felvétel is.
Fő tudnivalók
- A legismertebb felvételt a Nemzetközi Űrállomás (ISS) űrhajósai készítették 2014. január 30-án, nagyjából 400 km magasból.
- Phenjan (평양), a főváros az egyetlen nagy fényfolt. A vidéki városok alig látszanak.
- Észak-Korea hálózata vízerőműre és szénre épül, és mindkettő megbízhatatlan. A berendezések jelentős része szovjet korabeli vagy annál is régebbi.
- A sötét nem nulla áramot jelent. Hanem kevés, adagolt áramot, aminek nagy részét beltérben, akkumulátorról vagy kis napelemekről használják, ezeket pedig a műholdak nem látják.
Mit mutat valójában a híres Észak-Korea éjszaka fotó?
Ha megkeresed a teljes képkockát, a Koreai-félszigetet látod, két oldalán tengerrel. Dél-Korea sűrű fényszőnyeg, Szöul a legnagyobb lobbanás a felső részen. Az északi határ túloldalán kínai városok izzanak. Köztük ott van Észak-Korea, olyan sötéten, hogy a körvonalait csak onnan lehet kitalálni, ahol a fény véget ér.
A nyugati part közelében egyetlen kicsi, tömör fényszigetet találsz: Phenjant. Az országban szinte semmi más nem közelít hozzá. Határt senki sem húzott erre a térképre. Az áram húzta meg.
Ki készítette a fotót, és valódi-e?
Az ISS 38. expedíciójának legénysége készítette kézi fényképezőgéppel az állomás ablakán át, a NASA 2014 elején tette közzé. Valódi fénykép, nem illusztráció és nem fotómontázs. A közösségi médiában terjedő példányokat gyakran levágták, elforgatták, élesítették vagy kivilágosították, ezért ugyanannak a képnek két változata is különbözőnek tűnhet. A változatlan eredeti a NASA saját űrhajósfotó-archívumában található (lásd lentebb, a saját keresésről szóló részt).
A régebbi és újabb éjszakai felvételek, amelyeket valószínűleg láttál
A 2014-es kép nem az első, amely sötét Észak-Koreát mutat. Az 1970-es évek óta az amerikai légierő időjárási műholdjai, a Defense Meteorological Satellite Program (DMSP) műholdjai gyenge fényre érzékeny szenzorokat hordoznak, és az ezekből összeállított kompozitok ugyanazt a mintát mutatták. A 2000-es években amerikai tisztviselők, köztük az akkori védelmi miniszter, Donald Rumsfeld is használta ezek egyikét tájékoztatókon, hogy rávilágítson az északi gazdaság helyzetére.
A mai élesebb képek a Suomi NPP műhold VIIRS szenzorából (Visible Infrared Imaging Radiometer Suite) származnak, amelyet a NASA és a NOAA 2011-ben indított. A NASA sok felhőtlen éjszaka VIIRS-adatát olvasztja bele a Black Marble térképeibe. Mivel ezek átlagolt térképek, sokkal megbízhatóbb adatsort adnak, mint egyetlen űrhajósfelvétel, és a kutatók is ezekkel mérnek.
Miért sötét Észak-Korea éjszaka? 5 ok, amiért kevés a hálózat
Nincs egyetlen kapcsoló, amit lekapcsoltak. Öt probléma rakódik egymásra.
1. Eleve kevés az áram
Észak-Korea áramát főleg vízerőművek és széntüzelésű erőművek adják. A vízenergia a csapadékkal és a folyók vízállásával ingadozik: a nyári monszun (az esős évszak, nagyjából július és augusztus) után a legerősebb, a hideg, száraz hónapokban a leggyengébb, pedig akkor van a legnagyobb szükség fűtésre és világításra. A szenet az ország maga bányássza, de a bányáknak is áram kell a víz kiszivattyúzásához és a gépekhez. Ha a hálózat gyenge, csökken a szénkitermelés, és a hálózat még gyengébb lesz.
2. Az elhasznált hálózat útközben veszít
Az átviteli hálózat, vagyis a nagyfeszültségű vezetékek és transzformátorok, amelyek az erőművektől a városokba viszik az áramot, nagyrészt évtizedes. A régi vezetékek hő formájában veszítenek energiát, a ingadozó feszültség és frekvencia pedig tönkreteheti a motorokat és készülékeket a fogyasztó oldalán. Még ha egy erőmű működik is, a megtermelt energia nagy része sosem jut el egy izzóig.
3. Elapadt az olcsó külföldi tüzelőanyag
A hidegháború idején a Szovjetunió kedvező feltételekkel szállított olajat és alkatrészeket. Ez 1991-ben, a Szovjetunió összeomlásával véget ért. Később az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2017-ben elfogadott szankciói megtiltották az észak-koreai szén exportját, és korlátozták a finomított kőolajtermékek behozatalát. A szénexport-tilalom egy fontos devizaforrást vett el, a behozatali korlát pedig azt a tüzelőanyagot szűkítette, amellyel egyébként generátorokat lehetne működtetni.
4. Az áramot fontossági sorrendben adagolják
Ami áram van, azt elosztják. Elsőként Phenjan, a katonai és hadiipari létesítmények, a kulcsfontosságú gyárak, valamint az államnak fontos emlékművek és vezetői helyszínek jutnak hozzá. A vidéki városok és falvak az utolsók, ott gyakoriak és hosszúak a kimaradások. Ezt a sorrendet látod pályamagasságból.
5. Kevés fény jut felfelé akkor is, ha van áram
A műholdak az égbe irányuló fényt látják: utcai lámpákat, autók fényszóróit, kivilágított feliratokat, megvilágított stadionokat, irodaházakat. Észak-Koreában kevés a magánautó, ritka az utcai világítás, és nincs neonreklámkultúra. Az áramos otthonokban gyakran egyetlen halvány izzó ég, így még egy áramot kapó város is sötétnek látszik 400 km-ről.
Phenjan és a vidék: kié a fény?
Phenjan kirakatváros. Az ott élés kiváltság, amelyet az állam ellenőriz, és munkához, pártbeli helyzethez és a songbunhoz (성분) kötődik, vagyis ahhoz a családi háttér szerinti besorolási rendszerhez, amellyel az állam a polgárokat politikai megbízhatóságuk alapján rangsorolja. A főváros kapja a legmegbízhatóbb ellátást, a legújabb lakótornyokat és a kivilágított emlékműveket, amelyeket a látogatók és az állami televízió mutat. Még ott is gyakran jelentenek kimaradásokat disszidensek és külföldi látogatók. Fényesebb, de nem garantált az áram.
Így oszlik meg a fény a térképen:
| Hely | Mit látsz éjszaka az űrből | Miért |
|---|---|---|
| Phenjan (평양) | Egy tömör, jól látható fényfolt | Elsőbbség az áramellátásban, kirakatépületek és emlékművek, több közvilágítás |
| Vidéki városok, például Hamhung (함흥), Chongjin (청진), Sinuiju (신의주) | Halvány pontok, néha teljesen hiányoznak | Alacsonyabb prioritás, hosszú kimaradások, kevés kivilágított út |
| Falvak és termőföldek | Gyakorlatilag fekete | A sor végén állnak. A háztartások akkumulátorra, gyertyára és kis napelemekre támaszkodnak |
| Kínai határmenti városok, például Dandong a Jalu folyó túlpartján | Fényes, éles szélű ragyogás | Rendes kínai városi hálózat és kereskedelmi világítás |
| Dél-Korea, főleg Szöul és környéke | Sűrű fényszőnyeg egészen a határig | Megbízható hálózat, magasházas lakókörnyezet, sűrű forgalom, kivilágított feliratok |
| A félsziget körüli tengerek | Szétszórt fényes pontok | Erős lámpákkal tintahalat csalogató halászhajók, nem szigetek vagy városok |
Ha Szöul fényét eddig csak a földről láttad, a szöuli esti programokról szóló útmutatónk megmutatja, hogyan néz ki ez a fényszőnyeg utcaszinten.
Hogyan jutott idáig Észak-Korea áramhálózata?
A sötét térkép nem csupán egy friss politikai kudarc eredménye. Egy évszázadnyi építkezésre, háborúra és elveszített támogatókra vezethető vissza. A japán gyarmati uralom alatt Japán nagy vízerőműveket és nehézipart épített, főleg a hegyes északon, így az 1945-ös megosztáskor az északé volt a félsziget termelőkapacitásának nagy része. A korszakról a japán uralom alatti Koreáról szóló magyarázónk szól.
| Időszak | Mi történt | Hatás a fényekre |
|---|---|---|
| 1910-től 1945-ig | A japán gyarmati uralom vízerőműveket és ipart épít, főleg északon | Északon van a félsziget erőműveinek zöme |
| 1948 | Észak-Korea leállítja a délnek szállított áramot | Dél-Korea kénytelen saját termelést építeni |
| 1950-től 1953-ig | Koreai háború. Erőműveket és gátakat bombáznak | A hálózat súlyosan megsérül, szovjet és kínai segítséggel építik újjá |
| 1991 | Összeomlik a Szovjetunió | Eltűnik az olcsó olaj, az alkatrészek és a piacok |
| Az 1990-es évek közepe és vége | Éhínség, északon a Nehéz Menetelés (고난의 행군) néven ismert | A gyárak leállnak, a hálózat alig karbantartva romlik |
| 2011 | Felbocsátják a Suomi NPP műholdat a VIIRS éjszakai szenzorral | Élesebb, mérhető éjszakai képek készülhetnek a félszigetről |
| 2014 | A NASA közzéteszi az ISS 38. expedíciójának fotóját | A sötét Észak-Korea képe bejárja a világot |
| 2017 | Az ENSZ-szankciók tiltják a szénexportot, és korlátozzák a finomított kőolaj behozatalát | Kevesebb devizabevétel és kevesebb tüzelőanyag az áramtermeléshez |
Mindebben egy eszme húzódik végig: a dzsucse (주체), az önellátás állami ideológiája. A gyakorlatban az önellátás azt jelentette, hogy a hazai szénre és vízenergiára támaszkodnak, és kerülik az importfüggést. Politikailag érthető döntés, de kiszolgáltatottá teszi a hálózatot, ha az időjárás vagy a bányák cserben hagyják.
Mit árul el az éjszakai fény Észak-Korea gazdaságáról?
Észak-Korea szinte semmilyen megbízható gazdasági statisztikát nem közöl. Ezért nyúlnak a kívülállók helyettesítő mutatókhoz, és az éjszakai fény az egyik legismertebb. J. Vernon Henderson, Adam Storeygard és David Weil közgazdászok egy sokat idézett tanulmányban kimutatták, hogy a műholdas éjszakai fények változása követi a gazdasági teljesítmény változását, és hogy ez ott a leghasznosabb, ahol a hivatalos adatok gyengék vagy hiányoznak. Észak-Korea a tankönyvi eset.
A fények néhány dolgot elárulnak. A gazdasági élet és az állami beruházások erősen a fővárosban összpontosulnak. A vidéki ipar jóval a gyárak eredeti kapacitása alatt működik. És mindkét szomszédhoz képest óriási a különbség.
Hivatalos becslésként a szokásos forrás Dél-Korea jegybankja, a Bank of Korea, amely évente közzéteszi az északi GDP becslését. A legfrissebb számot a hivatalos oldalon nézd meg, ne az interneten ismételgetett adatokban bízz.
Egy konkrét példa: Sinuiju és Dandong
A legtisztább összehasonlításhoz nagyíts a Jalu folyóra az északnyugati határon. A kínai parton Dandong fényes, jól körvonalazott városként látszik. Vele szemben Sinuiju, Észak-Korea egyik fő kereskedelmi kapuja halvány folt.
A két várost hidak kötik össze, és Észak-Korea Kínával folytatott legális kereskedelmének nagy része itt zajlott. Ugyanaz a folyó, ugyanaz az időjárás, ugyanaz a műholdátvonulás. Az egyetlen valódi változó az ország, és a fényerő-különbség ezt mutatja meg.
Amit a fények nem látnak
Észak-Korea gazdaságának nagy része nappal és beltérben zajlik. A dzsangmadang (장마당), vagyis az 1990-es évek éhínsége után kialakult, informális és félhivatalos piacok, amelyek ma a lakosság jó részét ellátják, nem világítják meg az eget. Ahogy a rizsföldek, a bányák és a kis műhelyek sem. Az éjszakai fények a világítást mérik. A tevékenység durva közelítései, nem népszámlálás.
Hogyan értik félre a híres fotót?
A kép azért erős, mert magától értetődőnek tűnik. Éppen ezért nyújtják túl az értelmezését. Hat gyakori tévedés:
- „Ott senkinek nincs árama.” Nem igaz. Van áram, de kevés, adagolt és ingadozó. Sok háztartás autóakkumulátort és kis napelemet használ, főleg beltéri világításra, telefontöltésre és tévére.
- „Photoshoppal készült.” A 2014-es ISS-eredeti valódi fénykép. A közösségi médiás változatok egy részét kontraszt szerint szerkesztették, és ez eltúlozza vagy elsimítja a különbséget.
- „A sötét terület üres.” Nagyjából 25 millió ember él abban a fekete térben. A sötétség áramhiányt jelent, nem azt, hogy nincs ott senki.
- „A fényesség megmutatja, mennyire gazdag vagy boldog egy hely.” A világítási szokások eltérnek. A hasonló jövedelmű országok is nagyon különbözően izzhatnak az utcai világítástól, a városi sűrűségtől és az autóhasználattól függően. Dél-Korea azért különösen fényes, mert olyan sokan élnek kivilágított, magas lakótelepeken.
- „Soha nem változik.” Egy fotó egy éjszaka. A felhők, a holdfény, az évszak és a kamera expozíciója mind befolyásolja az eredményt. Az évekre vonatkozó kompozitok mutatják a valódi trendet, és azok mozognak.
- „Azok a pontok a tengeren szigetek.” Többségük erős lámpákat használó halászhajó, a Korea, Kína és Japán körüli éjszakai felvételek jól ismert jellegzetessége.
Mit tudunk, és mit nem tudunk?
Amit tudunk
- A DMSP, a VIIRS és az űrhajósfotók évtizedek óta többnyire sötét Észak-Koreát mutatnak.
- A hálózat főleg vízerőműre és szénre épül, és mindkettő kiszolgáltatott az időjárásnak, az elöregedett berendezéseknek és az alkatrészhiánynak.
- Phenjan elsőbbséget élvez az ellátásban. A vidéki és falusi térségek sokkal kevesebbet kapnak.
- A 2017-ben elfogadott ENSZ-szankciók megtiltották a szénexportot, és korlátozták a finomított kőolaj behozatalát.
- A kutatók, disszidensek és külföldi látogatók szerint a kis háztartási napelemek széles körben elterjedtek, de túl kicsik, és túlnyomóan beltériek ahhoz, hogy pályamagasságból látszódjanak.
Amit nem tudunk
- Pontosan mennyi áramot termel és fogyaszt Észak-Korea. Nincs megbízható hivatalos adat, a külső becslések modellezésre épülnek.
- Az áram mekkora része jut a hadseregnek és a fegyverprogramoknak a háztartásokhoz képest.
- Mennyire ellensúlyozza a szankciók kijátszása, például az ENSZ-testületek által jelentett illegális tengeri üzemanyag-átrakodás, a behozatali korlátot.
- A friss felvételeken látható fényesebb foltok valódi gazdasági növekedést tükröznek-e, vagy célzottan kivilágított kirakatprojekteket.
Az észak-koreai állami média, elsősorban a Koreai Központi Hírügynökség (KCNA), Phenjan kivilágított látképét és az új építkezéseket a fejlődés bizonyítékaként mutatja be. Ezeket kezeld az állam állításaiként, és vesd össze a független műholdas adatsorral. Ugyanez az óvatosság érvényes arra is, hogyan áramlik az információ az országon belül, erről az észak-koreai internetről szóló írásunkban olvashatsz.
Hogyan nézheted meg te magad Észak-Koreát éjszaka?
Nem kell hozzá kutatói fiók. Az alábbiak mind ingyenesek a NASA-tól.
- Keresd meg az eredeti 2014-es fotót. A NASA Gateway to Astronaut Photography of Earth oldalán keress rá az ISS 38. expedíciójának éjszakai, Koreai-félszigetről készült képeire.
- Nyiss meg egy éjszakai fénytérképet. A NASA Worldview felületén add hozzá a VIIRS éjszakai vagy Black Marble réteget, és középre igazítsd Koreát.
- Hasonlítsd össze az éveket. A Worldview dátumcsúszkájával vagy a NASA Earth Observatory Black Marble történeteivel tedd egymás mellé ugyanazt a területet különböző évekből.
- Nagyíts három próbahelyre. Phenjanra, a Jalu menti Sinuiju-Dandong párosra, és a Szöultól északra fekvő területre, ahol a fény a határ közelében véget ér.
GYIK
Miért olyan sötét Észak-Korea éjszaka?
Nem termel elég áramot, az elöregedett hálózat a megtermelt mennyiség nagy részét elveszti, az ellátást pedig adagolják, Phenjannal és a kiemelt helyszínekkel az élen. Nagyon kevés a kültéri világítás is, például utcai lámpa, autófényszóró és kivilágított felirat, így még az áramot kapó területek is alig bocsátanak ki fényt felfelé.
Valódi az Észak-Korea éjszaka fotó?
Igen. A híres változat valódi fénykép, amelyet az ISS 38. expedíciójának legénysége készített 2014. január 30-án, és a NASA tett közzé. Az interneten keringő példányok egy részét levágták vagy színeiben módosították, ezért ha a szerkesztetlen képre vagy kíváncsi, vesd össze a NASA eredetijével.
Van mindig áram Phenjanban?
Ott a legmegbízhatóbb az ellátás az országban, de a kimaradásokról ott is gyakran beszámolnak. Nincs megbízható nyilvános adat arról, hogy a főváros naponta pontosan hány órán át kap áramot. A műholdak annyit egyértelműen mutatnak, hogy jóval fényesebb, mint bármely más hely északon.
Látszik a DMZ az űrből éjszaka?
Önálló vonalként nem. A DMZ (demilitarizált zóna), a két Korea közötti 4 km széles pufferzóna, ott látszik, ahol Dél-Korea fényei véget érnek, és kezdődik az északi sötétség. Ez a kontraszt sokkal tisztábban jelöli a határt, mint bármi, ami a földön látható.
Fényesebb lett Észak-Korea az évek során?
Országos szinten a változások kicsik. A legtöbb eltérés Phenjan körül és néhány határmenti, kereskedelmi városban látszik. Ezt magad is ellenőrizheted, ha a NASA Worldview felületén különböző évek Black Marble vagy VIIRS rétegeit hasonlítod össze.
Miért olyan fényes Dél-Korea Észak-Koreához képest?
Dél-Koreában megbízható országos hálózat van, sűrű városi lakosság él magas lakóházakban, nagy a forgalom, és bőséges a kereskedelmi világítás. A két ország az 1950-es évekbeli háború utáni évtizedekben hasonló életszínvonalról indult. Idővel a gazdaságuk szétvált, és az éjszakai térkép megmutatja, mekkora lett a távolság.
Mire figyelj Észak-Korea éjszakai fényeinél a jövőben?
Néhány jel többet elárul bármelyik terjedő képnél:
- Új NASA Black Marble kompozitok. A friss éves adat a legtisztább módja annak, hogy lásd, világosodik-e az észak, és hol.
- A nyári csapadék. Mivel a vízenergia ilyen nagy terhet visel, egy száraz év a politikától függetlenül elhalványíthatja a hálózatot.
- Az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankciós döntései. A szénexport-tilalom vagy az üzemanyag-behozatali korlát bármilyen változása közvetlenül hatna a termelésre.
- Phenjani építkezések. A fővárosban az új kivilágított negyedek fényesebbé tehetik a térképet anélkül, hogy bármi változna a vidéken. Kirakatberuházásként olvasd őket, ne országos növekedésként.
- A Bank of Korea éves becslése Észak-Korea GDP-jéről. Ez áll a legközelebb egy hivatalos mércéhez, amelyet a fényekkel szembe lehet állítani. A megjelenéskor nézd meg a hivatalos oldalon.
Egy gyakorlati tipp: ha a 2014-es fotó feltűnik a hírfolyamodban, nyisd meg mellé a legfrissebb év műholdas kompozitját. Ha a sötét rés Kína és Dél-Korea között még mindig ott van, alapvetően semmi sem változott.
Kapcsolódó cikkek
Sources k-korea.blog · eol.jsc.nasa.gov · worldview.earthdata.nasa.gov · earthobservatory.nasa.gov
Az árak, a nyitvatartás és az elérhetőség változhat. Vásárlás vagy utazás előtt nézd meg a hivatalos oldalt.